Megkopott tekercs

Varga Gábor, 2008. január 29.

Ropogó friss szalag pörög a vetítőgépben: lány csókol, vonat szalad a végtelen térben;

szerelmes történet, szívet bénító dráma, könnyet csal nézője szemébe – a fiú áll, várva a varázsra.

Megkopott a tekercs, sápadtan pihen a porban, fekete-fehér szavai köztünk visszhangoznak.

Nincs gép, mi lejátssza, az utolsó is eltörött – Egy öregúr még látja távol, a horizont fölött.

Az utókor kegyetlen vihog ormótlan méretén, nem sejtve, hány csókot lopott a mozi-fekete éj.